Az európaiak 77 százaléka szerint a jogállamisághoz kell kötni az uniós kifizetéseket

Az európaiak többsége nagyobb uniós költségvetést szeretne a járvány legyőzésére. A népegészségügy a legfontosabb terület, azt a gazdasági talpraállás és az éghajlatváltozás követi.

A 2020 októberének elején a Parlament megrendelésére elvégzett közvéleménykutatás szerint tízből nyolc uniós válaszadó (77 százalék) támogatja azt az elvet, hogy a tagállamoknak adandó uniós kifizetések feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása és a demokratikus elvek alkalmazása legyen. 26 tagállamban 70 százalék fölötti az érték, egyedül Csehországban alacsonyabb ennél (59 százalék).

Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljesen (36 százalék) egyetért az elvvel.

Az európaiak abszolút többsége továbbra is nagyobb uniós költségvetést akar a járvány elleni fellépéshez

Az európaiak 54 százaléka gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. 20 tagállamban a válaszadók többsége, 14 tagállamban pedig az abszolút többsége ért ezzel egyet.

Magyarországon a válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban népegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A 2020 júniusában mért eredményekhez képest a foglalkoztatást a három legfontosabb szakterület között az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem váltotta.

A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

Az európaiak nagy többségét aggasztja, hogyan fog alakulni saját pénzügyi helyzete

A helyreállítási csomag és a hosszú távú költségvetés elfogadásához szükséges döntések fontosságát jól illusztrálja, hogy az európaiak nagy részét a járvány kitörése óta aggaszja saját anyagi helyzetének alakulása. A lakosság nagy többsége tart attól, hogy a járvány hatással lesz a pénzügyeire, vagy már meg is tapasztalta a nehézségeket: a válaszadók 39 százaléka arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására – Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására.

Csupán az európai válaszadók 27 és a magyarok 18 százaléka esetében nem játszik a járvány semmilyen szerepet a bevételek alakulásában. Húsz tagállamban, köztük Magyarországon fogalmazott úgy a válaszadók többsége, hogy a járvány már hatással van az anyagi helyzetére.

Az európaiak továbbra is a megoldás részeként tekintenek az Unióra

A válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetért azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Ezzel csak a válaszadók negyede (25 százaléka) nem ért egyet. Az adat egybecseng a korábbi eredményekkel, amelyeket a Parlament 2020 áprilisában és júniusában mért.

Magyarországon a júniusi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak.

Háttér

Az Európai Parlament a koronavírus-járvány kezdete óta három külön kutatásban mérte fel az európaiak koronavírus-járvánnyal kapcsolatos véleményét. A legutóbbi felmérést a Kantar 2020. szeptember 25. és október 7. között, 27 tagország 24812 válaszadójának internetes (Máltán telefonos) megkérdezésével végezte el. A felmérésben résztvevők életkora 16 és 64 év közé (Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában 16 és 54 közé) esett. Országos szinten (nem, életkor és régió szerinti) kvóták biztosítják a felmérés reprezentatív jellegét. Az uniós szinten mért végeredmény az egyes országok népessége szerint súlyozott.

A teljes felmérést az adatsorokkal együtt 2020. november elején teszik közzé.

az eredeti hír itt elérhető