Az Európai Bizottság közzétette a 2018. évi uniós igazságügyi eredménytáblát

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette a 2018. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, amely összehasonlító áttekintést nyújt az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek függetlenségéről, minőségéről és hatékonyságáról. Az igazságügyi eredménytábla célja, hogy segítséget nyújtson a nemzeti hatóságoknak abban, hogy javítsák az igazságszolgáltatási rendszereik hatékonyságát. Az eredménytábla főleg polgári és kereskedelmi peres ügyekre, valamint közigazgatási ügyekre összpontosít annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok erőfeszítéseit, amelyek kikövezik az utat egy még inkább beruházás-, vállalkozás- és polgárbarát környezet felé.

A korábbi kiadásokhoz képest a 2018. évi eredménytábla továbbfejleszti a mutatókat, különösen megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó adatokat. Részletesebben áttekinti az igazságszolgáltatási tanácsokat, a kormány és a parlament szerepét a bírák és a bírósági elnökök kinevezésében és felmentésében, valamint az ügyészségi szervezetet. Emellett első alkalommal szolgál adatokkal a különböző bírósági szinteken lefolytatott eljárások hosszára vonatkozóan. A Bizottság ma két Eurobarométer-felmérést is közzétett, ezek a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek állampolgárok és vállalkozások által észlelt függetlenségét mérik.

A 2018. évi kiadás legfontosabb megállapításai:

• Bírói függetlenség: A tagállamok mintegy kétharmadában a vállalkozások megítélése szerint javult vagy nem változott a bírók függetlensége az előző évvel összevetve vagy 2010 óta, ugyanakkor egyes országokban romlott a helyzet. Magyarországon bizonytalanabbá váltak a válaszadók: a vállalkozások 44%-a nem tudta megítélni a bíróságok és bírák függetlenségét (tavalyhoz képest +17%).
•  Az igazságszolgáltatás pénzügyi forrásai: Összességében véve a legtöbb tagállamban stabil maradt az igazságszolgáltatási rendszerre fordított államháztartási kiadások szintje, azonban jelentős különbségek vannak az országok között. A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási kiadások Magyarországon a GDP 0,4%-át tették ki 2016-ban. 16 tagállam, köztük Magyarország, fordított uniós forrásokat igazságszolgáltatási rendszerének támogatására, Magyarország esetében elsősorban a digitalizálás terén.
• Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága: A kihívásokkal küzdő tagállamokban pozitív fejlemények figyelhetők meg, ám a polgári és kereskedelmi jogi eljárások továbbra is nagyon hosszadalmasak több tagállamban. Magyarországon 2016-ban a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyekben indított eljárások átlagos hossza első fokon 57 nap volt, ami uniós összehasonlításban az ötödik leggyorsabb érték. Ezzel szemben a pénzmosás elleni küzdelem terén indított elsőfokú bírósági eljárások a tagállamok mintegy felében átlagosan egy évig tartanak, Magyarországon pedig majdnem másfél évig (533 nap).

az eredeti hír itt elérhető