Az Egyesült Királyság mostantól nem tagja az Európai Uniónak – ezt üzente a magyaroknak a brit nagykövet

Kilépett az Európai Unióból az Egyesült Királyság. A brit EU-tagság az előzetesen kijelölt időpontban, brit idő szerint pénteken 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnt meg.

Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország távozására.
Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött el az Európai Közösségek, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-én lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével.

Iain Lindsay brit nagykövet a kilépés előtt néhány órával üzent a magyaroknak

A videóüzenetben Lindsay arról beszél, hogy a kilépéssel nem fordítanak hátat Európának, így pedig Magyarországnak sem.

Az Egyesült Királyság és Magyarország baráti kapcsolata sok évszázados történelmi múltra tekint vissza. Magyar partnereinkkel együttműködésben szeretnénk még inkább elmélyíteni, kiszélesíteni és szorosabbá fűzni ezt a kapcsolatot

– szögezte le.

Lindsay szerint az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok érdekében a kilépési tárgyalások során egy olyan megállapodást kötöttek az unióval, mely garantálja a jogaikat.

Továbbra is szívesen látjuk az ott élő magyarokat, mivel jelentős mértékben hozzájárulnak országunk kulturális és tudományos sokszínűségéhez, prosperitásához

– tette hozzá.

Fontosnak tartja a két ország közötti kapcsolatok további elmélyítését és kiterjesztését.

Még lesz egy átmeneti időszak

A kilépés pillanatában, szombaton nulla órától elkezdődött a várhatóan 11 hónapig, december 31-ig tartó átmeneti időszak, amelynek egyik legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól.

A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val, de ebben az időszakban kell szabályozási megállapodásra jutni olyan területeken is, mint a igazságügyi hatóságok büntetőjogi együttműködése, a gyógyszer- és a repülésbiztonság, a halászati jogok vagy a védelmi és a biztonságpolitika.

A kilépés pillanatában megszűnt a folyamatot eddig irányító Brexit-ügyi minisztérium, és a további tárgyalásokon brit részről egy negyvenfős stáb vesz majd részt, közvetlenül a londoni miniszterelnöki hivatal fennhatósága alatt.
Az átmeneti időszak lejártáig jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyban, vagyis legalább az idei év végéig semmiféle érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan területeken, mint az EU-állampolgárok jogosultságai, a beutazás, a bevándorlás szabályozása, a légiközlekedés vagy a kereskedelem.
A brit választók az EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson döntöttek úgy, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból: a referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége voksolt a távozásra.

Az országot Theresa May utódja, Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök vezette ki az Európai Unióból.

Az Egyesült Királyság eredetileg tavaly március 29-én lépett volna ki az EU-ból, de a Brexit-folyamatot kísérő heves belpolitikai viták miatt Theresa May és Boris Johnson is halasztásokat kért, amelyeket az EU rendre jóváhagyott.
A legutóbbi halasztási döntés jelölte ki a Brexit január 31-i határnapját, és ez a határidő az eddigiektől eltérően, a brit EU-tagság péntek éjféli megszűnésével teljesült is.

az eredeti hír itt elérhető