A 2016-os puccskísérlet harmadik évfordulójára emlékeztek Törökországban

A 2016. július 15-ei puccskísérlet harmadik évfordulójára emlékeztek hétfőn Törökország-szerte. A központi rendezvényt idén az isztambuli Atatürk repülőtéren tartották, amely az incidens éjszakájának egyik kiemelkedő helyszíne volt.

Recep Tayyip Erdogan török elnök esti beszédében felidézte a hatalomátvételi kísérlet eseményeit, megemlékezett az áldozatokról, és méltatta a puccsistákkal szembeszegülőket. “Ha Allah is azt akarja, 2016. július 15. után senkinek nem jut még az eszébe se, hogy elbitorolja a népakaratot. Egyetlen áruló, egyetlen terrorszervezet sem fogja tudni megbontani az egységet és a testvériséget. Nem szerzik meg Törökországot azok, akik eladták lelküket a sátánnak” – hangoztatta Erdogan. Később úgy fogalmazott: “amíg kiállunk hitünkért, történelmünkért, kultúránkért és gyökereinkért, senki el nem foglalja ezt az országot és teszi rabszolgává népünket.”

Erdogan felszólalásában ugyanakkor egyik másik témára, annak az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszernek az ügyére is kitért, amelynek az alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek Ankarába, egyre feszültebbé téve a török-amerikai viszonyt. A török államfő reményét fejezte ki, hogy országa 2020 áprilisára végez az ütegek telepítésével.

Július 15. Törökországban 2017 óta hivatalosan a demokrácia és a nemzeti egység napja, egyúttal munkaszüneti nap.
Erdogan hétfő délelőtt virágcsokrot helyezett el a Július 15. vértanúinak emlékművénél, amely az ankarai államfői palota főbejárata előtt áll. A török elnök ezt követően részt vett azon az imádságon, amelyet a palotához tartozó mecsetben mondtak a puccskísérlet áldozataiért. Erdogan a délutáni órákban a parlament emlékülését követte figyelemmel, majd átadta az ankarai rendőrkapitányság megújult épületét, amelyet 2016 nyarán bombatalálat ért.
Erdogan ankarai programja után Isztambulba repült. Az isztambuli Atatürk repülőtér a 2016-os puccskísérlet egyik szimbolikus helyszínévé vált, miután Erdogan július 16-án hajnalban itt tartott rendkívüli sajtótájékoztatót azt követően, hogy a hatóságok visszafoglalták a légikikötőt a puccsistáktól.

Erdogan a nap végén megnyitotta a Július 15. Emlékezete Múzeumot a Július 15. vértanúinak hídja (volt első Boszporusz-híd) ázsiai hídfőjénél.

Éjfél után 0 óra 13 perckor az ország minden dzsámijából halottsiratót mondanak majd a müezzinek, úgy, ahogy az 2016-ban a július 16-ra virradó éjszakán is történt.

A török vezetés a 2016-os összeesküvésért az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát okolja, amelyet fegyveres terrorszervezetnek tekint. Ankara az incidens óta megtorlóan lép fel a mozgalom tagjai és támogatói ellen, akik a hivatalos álláspont szerint hosszú évek alatt szivárogtak be a török állami szférába. Törökország számos alkalommal kérvényezte Washingtontól az elmúlt három évben Gülen kiadatását, eddig azonban érdemi előrelépés nem történt az ügyben.

Az NTV török hírtelevízió által hétfőn közölt adatok alapján a 2016-os puccskísérletben 8651 katona vett részt közvetlenül. Ez a szám a török haderő akkori létszámának mintegy 1,5 százalékát tette ki. Az incidenst követően összesen valamivel több mint 17 ezer katonát bocsátottak el a hadseregtől, köztük 150 tábornokot, 8240 tisztet és 7161 tiszthelyettest. A tábornokok és tengernagyok csaknem felét letartóztatták.

A puccskísérlet második évfordulóján egy államfői rendelet értelmében a katonai főparancsnokság a védelmi minisztérium irányítása alá került.

Kifejezetten a hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatban 289 per indult, ezekből eddig 264-et zártak le. Ezek keretében egyebek mellett 1198 embert súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, köztük 71 tábornokot, 805 tisztet és 172 altisztet. 1029 embert hagyományos életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtottak a bíróságok, beleértve 19 tábornokot.

Mindazonáltal az állami szférából 125 678 embert menesztettek az utóbbi három évben. Legtöbbet a haderőtől és a rendőrségtől küldték el, de sok bíró, ügyész, tanár, orvos is munka nélkül maradt. Ezen felül számos üzletembert és újságírót is bebörtönöztek, cégeket államosítottak, iskolákat, sajtóorgánumokat zártak be a puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapot idején, amelyet végül két év után, tavaly július 19-én oldottak fel.

A 2016-os hatalomátvételi incidensben a hivatalos összesítések szerint 251 ember halt meg, 2193 pedig megsebesült.

az eredeti hír itt elérhető